A változás vágya, nem a program
Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) megbízásából készült friss közvélemény-kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a Tisza Párt elsöprő választási győzelmét nem konkrét politikai programjának, hanem a változás iránti igénynek köszönheti. A felmérést a Stratega Research és a Mandate Research végezte online formában 2026. április 17. és 27. között, 1001 fős, országosan reprezentatív mintán.
Amikor a válaszadókat arra kérték, saját szavaikkal írják le, miért húzták be az ikszet, a Tisza támogatóinak többsége a rendszerváltás iránti vágyát (37 százalék) vagy a Fidesszel szembeni ellenérzését (30 százalék) nevezte meg fő motivációként, miközben mindössze 15 százalék hivatkozott a párt programjára vagy Magyar Péter vezetői alkalmasságára. A jelentés szerzői szerint ez arra utal, hogy a kormányzati felhatalmazás „törékenyebb lehet, mint amilyennek a földcsuszamlásszerű győzelem sugallja”.
A felmérés szerint a Tisza szavazóinak fele az Orbán-kormánnyal szembeni elégedetlenséget tartja az ellenzéki győzelem elsődleges okának, míg csupán 21 százalék hivatkozik a párt pozitív tulajdonságaira vagy programjára. Ez a kutatás szerzői szerint arra utal, hogy a kormányzati felhatalmazás „törékenyebb lehet, mint amilyennek a földcsuszamlásszerű győzelem sugallja”.
Mit várnak a magyarok?
A választók elsősorban belföldi problémák megoldását várják az új kormánytól. A megélhetési költségek (37 százalék), a közszolgáltatások minősége (33 százalék), a korrupció és kormányzás kérdése (26 százalék), valamint a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés (24 százalék) állnak a prioritási lista élén. A külpolitikai kérdések jóval hátrébb szerepelnek, az EU-val való kapcsolat az ötödik helyen végzett.
Ennek ellenére a válaszadók 79 százaléka számít arra, hogy a Tisza-kormány javítani fogja a viszonyt az Európai Unióval, és 73 százalék bízik a befagyasztott uniós források hazahozatalában – még ha a többség, 56 százalék úgy látja, utóbbi nehéz feladat lesz. Az EU-tagság támogatottsága továbbra is magas: a magyarok 73 százaléka egyetért vele, és 62 százalék az euró bevezetésével is.
A kutatás szerint a magyarok 43 százaléka szorosabb együttműködést szeretne az európai partnerekkel, miközben 22 százalék a Nyugat, Oroszország és Kína közötti egyensúlyozást preferálja. Ez utóbbi arány azt jelzi, hogy a Fidesz évek óta hangoztatott „keleti nyitás” politikája nyomott hagyott a közgondolkodásban.
Ukrajna és az orosz energia: mély megosztottság
A válaszadók 64 százaléka elvárja, hogy Magyarország javítsa kapcsolatait Kijevvel, és 69 százalék jóváhagyná az EU Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatását. Ugyanakkor 54 százalék ellenzi az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitását, és csak a megkérdezettek 24 százaléka támogatja, hogy a kormány pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának. Katonai segítségnyújtást mindössze 12 százalék hagyna jóvá. 53 százalék elutasítja, hogy Ukrajna végül az EU tagjává váljon, azt 33 százalék támogatja. Erről Magyar Péter népszavazást ígért.
Az orosz energiahordozókról való leválást a magyarok 52 százaléka ellenzi, csak 30 százalék támogatná. A Tisza-szavazók körében jelentős elmozdulás történt: a parlamenti választás előtt kétharmaduk támogatta a leválást, ez az arány mára 48 százalékra csökkent. Ez arra utal, hogy a kampány során a Tisza pragmatikusabb üzenetei – amelyek a gazdasági realitásokra és az energiaellátás biztonságára helyezték a hangsúlyt – hatással voltak a támogatók véleményére.
Társadalmi kérdések: LMBTQ-jogok és klímapolitika
A kutatás rávilágít arra is, hogy a Tisza-tábor bizonyos társadalmi kérdésekben markánsan eltér a teljes népesség átlagától. Magyar Péter táborában erős támogatottságot élvez az LMBTQ-emberek jogainak védelme: támogatói 71 százaléka támogatja, 19 százaléka ellenzi – ez az arány a teljes népességben 49, illetve 32 százalék. A Tisza-támogatók 77 százaléka szeretné, ha a kormány határozottabb lépéseket tenne a klímaváltozás ellen. Ezt a magyarok többsége is osztja (62% támogatja, 26% ellenzi).
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Tisza szavazóbázisa liberálisabb és környezettudatosabb, mint a magyar társadalom egésze, ami potenciális feszültségforrás lehet, ha a kormány a pragmatikus kompromisszumok irányába mozdul el.
Stratégiai dilemma
A kutatók szerint komoly stratégiai dilemmát jelenthet Magyar Péternek, hogy a választás a belpolitikai változásokról szólt, nem geopolitikai fordulatról. Ezt a brüsszeli vezetőknek is tiszteletben kellene tartaniuk. „Ha túl sokat követel túl korán, az EU akaratlanul is alááshatja annak az embernek a munkáját, aki vissza akarja vezetni Budapestet az európai mainstreambe” – fogalmaztak a jelentés szerzői.
Az új kormány számára a következő hónapok fontos kihívása lesz, hogy bebizonyítsa: képes tartós közeledést elérni az EU-val anélkül, hogy elveszítené belföldi támogatását, amely hatalomra juttatta. A kutatás arra is figyelmeztet, hogy a Tisza támogatóinak elvárásai elsősorban belpolitikai jellegűek – a megélhetés, a közszolgáltatások és a korrupció elleni küzdelem terén –, és ha a kormány túl sok energiát fordít a külpolitikai irányváltásra, az csalódást okozhat a szavazók körében.
Következtetés
Az ECFR-kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy a Tisza Párt győzelme elsősorban a Fidesz elutasításáról szólt, nem pedig a Tisza programjának pozitív elfogadásáról. Ez törékeny felhatalmazást jelent, amelyet az új kormánynak a gyors és látványos belpolitikai reformokkal kell megszilárdítania. Ugyanakkor a nemzetközi elvárások – különösen az EU-val való kapcsolat javítása és az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspont módosítása – olyan kihívások elé állítják Magyar Pétert, amelyek könnyen alááshatják a belföldi támogatottságot. A következő hónapokban derül ki, hogy a Tisza-kormány képes-e egyensúlyozni a két front között.