A jelentés, ami nem ad választ
Partos Bence, a Digitális Polgári Kör (DPK) társalapítója szombat délután egy dpkor.hu végződésű emailcímről küldte el a szerkesztőségeknek a szervezet 2025-ös transzparencia jelentését. A kísérőlevélben az állt: „a Digitális Polgári Kör 2025. évi transzparencia jelentése, melynek célja, hogy átlátható képet adjunk gazdálkodásunkról, tevékenységünkről és céljainkról.”
A dokumentum azonban — ahogy arra a 444.hu, a HVG, a Telex és a 24.hu is rámutatott — nem ad átlátható képet. A jelentés lényege egy nyolc soros táblázat, amelyből kiderül, hogy a 2025 augusztusában bejegyzett Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány az év végéig 5,6 milliárd forint bevételt ért el. A bevétel forrását azonban nem részletezték. A táblázat szerint az alapítvány 3,95 milliárd forintot „alapítványi célokkal kapcsolatosan” adott támogatásként, de a kedvezményezettek és a konkrét célok nem szerepelnek. Bérköltségre mindössze 12,8 millió forintot költöttek, a foglalkoztatottak számát nem közölték.
A DPK és a Fidesz kapcsolata
Az alapítvány tulajdonában álló cég szervezte a Fidesz választási kampányának gerincét adó DPK-gyűléseket. A 2025 szeptemberében a Papp László Sportarénában tartott első országos találkozó után útjára indult a Háborúellenes Gyűlések sorozata Győrben, Nyíregyházán, Kecskeméten, Mohácson és Szegeden. Bár a szervezők hivatalosan nem a Fideszt, hanem a DPK-t jelölték meg rendezőként, a gyűléseket gyakorlatilag fideszes kampányeseményekként értelmezték a médiában.
Partos a jelentésben azt írta: „közösségünk 248.523 tagot számlál, összesen 1.745 Digitális Polgári Kör megalapítása iránti kérelem érkezett be, amelyek közül 1082-őt hagytunk jóvá.” A számok mögött azonban nem látszik, hogy a tagok és a körök milyen aktivitást mutattak, és hogy a szervezet milyen forrásokat fordított a működtetésükre.
A V-Híd és a 1,8 milliárd
A 444.hu korábban arról számolt be, hogy az egyik nagy adományozó Mészáros Lőrinc vasútépítő cége, a V-Híd Zrt. volt, amely 1,8 milliárd forintot utalt a szervezetnek. A transzparencia jelentésből ez az információ sem derül ki. A lap szerint a V-Híd három részletben küldte a pénzt, de a jelentés nem tartalmazza a támogatók nevét vagy a támogatások összegét.
A V-Híd Zrt. szerepe a Fidesz kampányfinanszírozásában nem új keletű. A ponta.hu korábbi cikke szerint a cég három részletben összesen 1,8 milliárd forinttal támogatta a Fidesz kampányát. A DPK-alapítvány esetében azonban a transzparencia hiánya miatt nem lehet tudni, hogy a V-Híd pénze pontosan mire ment el.
A jogi háttér
A transzparencia jelentés kapcsán a 444.hu felhívta a figyelmet arra, hogy jogilag nincs olyan, hogy Digitális Polgári Kör. A szervezet mögött a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány áll, amelyhez a civil szervezetek jegyzékének aktuális állása szerint nincs köze Partos Bencének. Az alapítvány képviselője és kurátora Szabadosné Tolner Mónika. Az alapítványnak két nonprofit cége van: a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., amelyet Partos alapított és ügyvezetett tavaly nyáron két hónapig, mielőtt az alapítványé lett, valamint a Morális Forráskód Nonprofit Kft., amelynek szintén Partos az ügyvezetője.
A transzparencia hiányának következményei
A DPK-alapítvány esete rávilágít a magyar kampányfinanszírozás átláthatatlanságára. A 2025-ös transzparencia jelentésből nem derül ki, hogy a 5,6 milliárd forint honnan érkezett, mire költötték, és hogy a szervezet milyen tevékenységet folytatott a bevételek fejében. A 3,95 milliárd forintos „alapítványi célokkal kapcsolatos” támogatás címzettjei és céljai ismeretlenek.
A jelentés hiányosságai miatt a szakértők és a média is kritikával illette a szervezetet. A HVG szerint „nem sok minden derül ki a DPK tavalyi transzparencia jelentéséből”, a 24.hu pedig azt emelte ki, hogy „valahonnan 5,6 milliárdos támogatást kapott a DPK-kat szervező alapítvány, de az nem derül ki, kitől”.
Összegzés
A Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány 2025-ös transzparencia jelentése több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. A 5,6 milliárd forintos bevétel forrása, a 3,95 milliárd forintos támogatás címzettjei és a szervezet tényleges tevékenysége homályban maradt. A jelentés hiányosságai miatt a szervezet hitelessége megkérdőjeleződik, és a jövőbeni kampányfinanszírozási szabályozás szigorítására lehet szükség.