<!-- VIDEO_EMBED -->
„Menekülök a retweetek elől”
Isabella Cêpa brazil nőjogi aktivista a Partizán podcastban mesélte el, hogyan kényszerült nemzetközi védelemre egy transznemű politikus elleni tweetjei miatt. „Az emberek azt hiszik, a menekültek háború elől menekülnek – te meg a retweetek elől” – mondta Cêpa, utalva arra, hogy ügye nem illik a klasszikus menekült történetek közé.
A brazil nőjogi aktivista szerint a helyzet abszurditását az adja, hogy Brazíliában a gyűlöletbeszéd nem is számít bűncselekménynek. „Nemcsak hogy valami hülyeség miatt vádoltak, hanem olyan bűncselekmény miatt, ami nem is létezik a törvényeinkben” – mondta. Az ő perét szerinte „bűnbakként” használták: az üzenet az volt, hogy „ha ezt teszed, úgy jársz, mint ő”.
A nőjogi bizottság elnöke
A történet legmegdöbbentőbb eleme, hogy az őt üldöző férfi – aki elérte, hogy nemzetközi védelmet kérjen – ma a nőjogi bizottság elnöke. „Ennek semmi értelme” – mondta Cêpa. Az aktivista jelenleg nem tudja, mikor térhet vissza Brazíliába, és attól tart, hogy a nők véleménynyilvánítása az országban továbbra sem biztonságos.
A brazil jogrendszer ellentmondásai
Cêpa esete rávilágít a brazil jogrendszer és a nőjogi aktivizmus ellentmondásaira. Az országban a gyűlöletbeszéd nem bűncselekmény, mégis sikerült elérni, hogy egy nőjogi aktivistát nemzetközi védelemre kényszerítsenek. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az üldöző férfi a nőjogi bizottság elnöke – ami azt sugallja, hogy a nőjogi kérdések kezelése Brazíliában mélyen ellentmondásos.
Mit jelent ez a nőjogi aktivizmus számára?
Cêpa története nem egyedi: a nőjogi aktivisták világszerte szembesülnek hasonló kihívásokkal. A brazil eset azonban különösen élesen mutatja, hogy a jogrendszer és a politikai intézmények hogyan használhatók fel a női hangok elnyomására. Cêpa jelenleg nem tudja, mikor térhet vissza Brazíliába, és attól tart, hogy a nők véleménynyilvánítása az országban továbbra sem biztonságos.