Két cikk, egy érintett: a Blikk adatvédelmi ügye

2024 decemberében egy transznemű nő azért fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), mert a Blikk – az ő kifejezett kérése ellenére – két cikkben is nyilvánosságra hozta a személyes adatait. A lap a bírósági tárgyalásáról tudósított, de ahelyett, hogy anonimizálta volna az érintettet, közölte az utónevét, a halott nevét, monogramját, és említette a nemváltás tényét is. A közölt fényképek a képaláírásokkal együtt a hatóság szerint egyértelműen azonosíthatóvá tették az érintettet.

Az ügyben az LMBTQ-jogvédő Háttér Társaság járt el, amelynek ügyfele az adatok nyilvánosságra hozatala után kérte a cikkek eltávolítását. Az érintett ügyvédje útján kétszer is kérte a portáltól a személyes adatok törlését, a Blikk azonban nem válaszolt, és semmilyen intézkedést nem tett. A cikkeket végül csak a NAIH eljárásának megindulását követően távolították el.

A NAIH döntése: különleges adat, szándékos jogsértés

A NAIH a vizsgálat során megerősítette korábbi álláspontját, miszerint „a nem megváltoztatása, illetve az ezzel kapcsolatba hozható személyes adat a Hatóság álláspontja szerint különleges adatnak minősül még abban az esetben is, ha az anyakönyvi eljárást nem követi orvosi kezelés, műtét.” Ez azt jelenti, hogy a nemváltás tényének közlése a GDPR szigorúbb védelme alá esik, és csak nagyon szűk körben, például az érintett kifejezett hozzájárulásával lenne jogszerű.

A hatóság ugyan nem vonta kétségbe, hogy a bírósági ügy közérdeklődésre tarthatott számot, és a sajtónak joga és kötelessége beszámolni az ilyen eljárásokról. Ugyanakkor hangsúlyozta: a tudósítás elvégezhető lett volna úgy is, hogy az érintett személyes adatait nem teszik közzé. A Blikk ezt nem tette meg, és a hatóság szerint a jogsértés szándékos és rosszhiszemű volt.

Visszaesőként súlyosabb büntetés

A 25 millió forintos bírság kiemelkedően magasnak számít egyéni ügyekben. A NAIH az összeg megállapításakor figyelembe vette a Blikk jelentős éves árbevételét, a jogsértés szándékos és rosszhiszemű jellegét, valamint azt, hogy a szerkesztőség visszaesőnek számít – korábban már követett el hasonló adatvédelmi vétséget. A hatóság hivatalból elmarasztalta a Blikket azért is, mert az érintett adattörlési kérelmeire nem reagált, amit a portál maga is elismert az eljárás során.

Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője a döntést kommentálva kiemelte: „A NAIH döntése fontos üzenet a médiaszolgáltatóknak: az a tény, hogy egy-egy ügy vagy téma közérdeklődésre tarthat számot, nem mentesít a személyes adatok fokozott védelmének kötelezettsége alól. Nem lehet különleges személyes adatokat klikkcsalogatónak használni a magasabb olvasottság érdekében. Reméljük, a kivételesen magas bírság visszatartó hatással lesz más hasonló szenzációhajhász portálok felé is.”

Tágabb kontextus: adatvédelmi bírságok a magyar médiában

A Blikk elleni bírság nem az első eset, hogy a NAIH szigorúan lépett fel a magyar médiával szemben. Korábban a Mediaworks Hungarát is 50 millió forintra bírságolták, amiért az Origo, a Magyar Nemzet és a Ripost jogalap nélkül linkelték a Tisza Párt adatbázisából kiszivárgott személyes adatokat. A hatóság akkor is hangsúlyozta: a közérdekű témákról való tudósítás nem ad felmentést a GDPR betartása alól.

A két eset párhuzamba állítható: mindkettőben a médiumok a szenzációhajhászás és a kattintásvadászat érdekében sértették meg az érintettek adatvédelmi jogait, és mindkét esetben a NAIH kiemelkedően magas bírságot szabott ki. A hatóság üzenete egyértelmű: a sajtószabadság nem jelent korlátlan hozzáférést a személyes adatokhoz, és a különleges adatok – mint a nemváltás ténye – fokozott védelmet élveznek.

Következmények a médiapiacra

A Blikk elleni bírság várhatóan hatással lesz a magyar médiapiacra. A kiemelkedően magas összeg és a visszaeső minősítés azt jelzi, hogy a NAIH nem tolerálja a GDPR ismételt megsértését. A döntés precedenst teremthet más hasonló ügyekben is, és arra késztetheti a médiaszolgáltatókat, hogy szigorúbban ellenőrizzék a személyes adatok kezelését a cikkeikben.

A Háttér Társaság üdvözölte a döntést, és reméli, hogy az visszatartó erővel bír majd a többi médium számára is. Az LMBTQ-közösség tagjai számára különösen fontos, hogy a nemváltás ténye különleges adatként védelmet élvezzen, hiszen annak nyilvánosságra hozatala súlyos diszkriminációhoz és zaklatáshoz vezethet.

A NAIH döntése tehát nemcsak a Blikket érinti, hanem az egész magyar médiapiac számára iránymutatást ad: a közérdekű témákról való tudósítás nem lehet ürügy a személyes adatokkal való visszaélésre.