A 70 ezer forintos anyajegy

Tóth Zsolt anyajegyet szeretett volna levetetni a hátáról. TB-s időpontra hónapokat kellett volna várnia, ezért magánklinikát keresett az interneten. A Debreceni Egyetem tulajdonában lévő UD YouMED magánegészségügyi szolgáltatót választotta, ahol gyors időpontot kapott – 70 ezer forintért.

A pénzt előre kellett fizetnie. A számla rendezése után kapott egy térképet, amely az egyetem területén lévő közfinanszírozott bőrgyógyászati osztályra irányította. Ugyanabban a rendelőben, ugyanaz a szakorvos fogadta, aki a TB-s betegeket is kezelte.

„Nem tudták, hogy miért vagyok ott, azzal sem volt tisztában az orvos, hogy melyik anyajegyemet kell leszedni, a feleségemnek kellett bejönnie megmutatni, melyikről van szó” – mondta Tóth Zsolt. A beavatkozás után sebtapaszt kért, de azt a választ kapta: „nem adhat, mert ez állami ellátás, vegyen a boltban”. A varratszedésért újabb 10 ezer forintot kértek.

A cég válasza

Az UD YouMED ügyvezető igazgatója, Baranyainé Rácz Judit a panaszra azt írta: a cég soha nem állította magáról, hogy „magánklinikaként” üzemelne. „Cégünk a Debreceni Egyetem vállalataként egészségügyi szolgáltatóként jár el, amely szerződéses keretek között, kijelölt helyszíneken biztosítja az ellátást” – írta. A cég a sajtó megkeresésére nem válaszolt.

A helyzetet árnyalja, hogy a TOP 30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című szakmai lapban „Egyetemi magánklinikák – Mindhárom magánszolgáltató megérkezett a legnagyobbak közé” címmel jelent meg cikk, amelyben maga Baranyainé is nyilatkozott. A Debreceni Egyetem magánszolgáltatójával kapcsolatban évek óta érkeznek hasonló panaszok – egy Google-értékelés szerint egy páciens 90 ezer forintért másnapra ugyanoda kapott időpontot, mint bárki más TB-ellátásban.

A miniszter válasza

Az eset Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterhez is eljutott. A hvg.hu-nak azt mondta: „Egy-egy eset bemutatása arra ösztönzi az érintetteket, hogy ne csak papíron, hanem a valóságban is megfeleljenek a szabályoknak.” Hozzátette: nemcsak a debreceni céget, hanem a többi egyetemi magánszolgáltató működését is felülvizsgálja.

A miniszter a parlamenti meghallgatásán is beszélt erről: „Az állami és magánellátás együttélését világos szabályok közé kell helyezni, egy állami kórházban működő fizetős ellátás nem használhatja átláthatatlanul ugyanazokat a közpénzből fenntartott kapacitásokat, amelyekhez a közbetegek hosszú várólistán keresztül férnek hozzá. Nem elég, hogy egy konstrukció szabályos, azt is meg kell vizsgálni, hogy etikus-e és nem rombolja a közbizalmat.”

Következmények

Tóth Zsolt azt mondta, nem a kártérítés a célja, hanem az, hogy ilyen működés ne férjen bele az egészségügybe. Hegedűs Zsolt ígérete szerint a vizsgálat kiterjed a várólistákra, kapacitásvédelemre, költségelszámolásra, összeférhetetlenségi kockázatokra és az átláthatóságra. A kérdés az: vajon a papíron létező szabályok a gyakorlatban is érvényesülnek majd?